Történet

A Debreceni Egyetem Meteorológia Tanszékének története

1912-ben nyílt meg a Debreceni Tudományegyetem, aminek keretében 1914-ben kezdte meg működését a Földrajzi Intézet Milleker Rezső vezetésével. Berényi Dénes 1926-ban gyakornokként, majd 1927-től, doktorátust szerezve tanársegédként dolgozott az intézetben. Kezdettől tartott meteorológiai-klimatológiai tárgyú előadásokat. 1928-ban megalapította az egyetemi meteorológiai obszervatóriumot, majd a Tiszántúlon, négy helyen (Püspökladányban, Vadasmegyeren, Gúton és Újszentmargitán) agrometeorológiai és növényfenológiai megfigyelő állomásokat hozott létre. Ezek adatsorainak felhasználásával – hazánkban elsőként – a felszín-közeli mikroklimatikus tér meteorológia viszonyait és különböző mezőgazdasági növények állományklímájának jellegzetességeit vizsgálta. Az így megalapozott oktatási és agrometeorológia kutatási tevékenység teremtette meg a Meteorológiai Intézet megalapításának feltételeit, amire 1934-ben került sor.

 

1. ábra Az egyetemi meteorológiai obszervatórium létrehozója, Dr. sen. Berényi Dénes (1900-1970) és az obszervatórium építése 1927-ben (forrás: A Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszékének archívuma).

 

1944 végén a Tiszántúl a Szovjet Vörös hadsereg ellenőrzése alá került, míg az ország többi részén és Budapesten még zajlottak a harcok. A Debrecenben megalakult Ideiglenes kormány Berényi Dénest bízta meg a meteorológiai szolgálati tevékenység újjászervezésével, így ha rövid időre is, de a Debreceni Meteorológiai Intézet lett az Országos Meteorológia Intézet központja.

A Háború után a Természettudományi Kar megalakulását követően, 1951-ben jött létre az intézetből a meteorológiai tanszék. Az 1952-ben egyetemi tanárrá kinevezett Berényi Dénes 1968-os nyugdíjba vonulásáig vezette a tanszéket. Ebben az időszakban az agrometeorológia és mikroklimatológia területén folytak a tanszéki kutatások. Az oktatási tevékenység a földrajz tanár szakosok meteorológia-klimatológia ismereteinek megalapozását célozta.

1968-ban Justyák János került a tanszék élére. Az oktatási tevékenység terén a korábbi vonalon folyt a tevékenység. A kutatás területén Tokaj-hegyaljai szőlők állományklímájának vizsgálata vált a tanszék elsődleges vizsgálati területévé. Az erdők mikroklímájánk kutatása egyre nagyobb jelentőségre tett szert emellett. Így kapcsolódott be tanszékünk a Síkfőkút Project néven az erdő produkciós képességének komplex vizsgálata céljából Jakucs Pál ökológus professzor által a Bükkalján 1972-ben elindított kutatási programba. Ehhez kapcsolódóan tanszékünk ötletadója és fő szervezője volt a témában három hazai tudományos konferenciájának: Erdő és klíma konferencia (Noszvaj, 1994), ill. II. Erdő és klíma konferencia (Sopron, 1997), III. Erdő és klíma konferencia (Debrecen, 2000).

1991-ben Tar Károly váltotta a nyugdíjba vonuló Justyák professzort a tanszék vezetőjeként. ebben az időszakban a tanszéki kutatások egyre inkább a statisztikus klimatológia irányába mozdultak el: hazánk szélklímájának, a szélenergia statisztikai szerkezetének vizsgálata került a tanszéki kutatás homlokterébe az erdőklíma már hagyományosnak mondható területe mellett. 1993-ban a TTK képzési rendszerének átalakítása során, ami a Földtudományi Tanszékcsoport képzési szisztémája is átdolgozásra került: a hagyományos kétszakos tanárképzés mellett beindult az egyszakos földrajz tanár, illetve a szakgeográfus képzés, ez utóbbi két szakiránnyal. Ez számos új tantárgy oktatását jelentette. A következő jelentős átalakulás a kétszintű képzés, a ma működő szisztéma bevezetése volt, amelynek keretében a földtudományi BSc. részeként Meteorológus szakirányt indítottunk. Emellett sor került a Megújuló Energetikai Szakember posztgraduális képzés beindítására.

2009-ben Tar Károly nyugállományba vonulását követően Szegedi Sándor lett a tanszék vezetője. Ezzel a városklíma vizsgálata vált a tanszék egyik fő kutatási irányává. Ezen a területen elsősorban Debrecen és a környező települések városi hőszigetének idő és térbeli dinamikája a kutatások tárgya. Ennek keretében folyamatban van egy debreceni automata városklíma állomáshálózat kiépítése. A már hagyományosnak tekinthető megújuló erőforrásokkal kapcsolatos kutatások területén a tanszék kutatói elsősorban a szélklíma statisztikai vizsgálata és a biomassza felhasználásának meteorológia és társadalmi aspektusai területén folytatnak vizsgálatokat.

Az oktatás területén a korábban kialakult rendszerben több új elem is megjelent ebben az időszakban. Tanszékünk 2018-ban elindította a Megújuló energia Specializációt a Geográfus MSc. részeként. A karunk által támogatott duális képzési programba is bekapcsolódtunk Megújuló Energiapark Kft.-vel együttműködve, ehhez kapcsolódva a MEP kihelyezett tanszékként vesz részt a munkában.

Frissítés dátuma: 2018.06.05.


Tisztelt Felhasználó!

 

A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napján hatályba lépett Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. DE Kancellária VIR Központ